Az osztályba akkor egy kínai fiú lépett be. Az új osztálytársat Zed tanár úr tökéletes prédának tartotta, és máris felelésre hívta. A fiú először akadozva mondta, amit elvártak tőle, majd egyre jobban belelendült. Ez imponált a tanárnak, és csatlakozott az új fiúhoz. Egy perc sem telt belé, s máris élénk, magasröptű beszélgetést folytattak a matematika rejtelmeiről, ami nekem teljesen kínaiul hangzott.

Kovács Adél Sára

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.