Egyszer történt, hogy amikor az esőerdőt jártam, észrevettem egy kolibrit a földön.

Elájult! - ez volt az első gondolatom. A nap a szemébe süthetett, így nekirepült a fának, és leesett. Egyetlen pillanatra fordítottam el a fejemet. Mire visszanéztem, egy kis majom kezébe vette a kolibrit és simogatta, dédelgette a sérült madárkát. Mosolyogva leültem egy fatörzsre és nézegettem őket, és azon gondolkodtam, az élet milyen furcsa dolgokat produkál.

Nem sokkal később felébredt a kolibri, pár percet várt még a majom, hogy magához térjen, majd elengedte. A madár vidáman repült az égen. Körözött egyet a majom felett, majd tovaszállt.

Ezek szerint az anyai ösztön nem csak az emberekben, de az állatokban is fellelhető.

Szabó Zoé Hanna

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.