Alkotótáborunk ez alkalommal igazán különleges helyszínt vett célba: a hazai filmipar egyik központját. A Korda Filmpark másnéven Etyekwood számos ismert klipp, reklám és film forgatásának adott már otthont. Mivel Bicskétől nincs túl messze, a csapat néhány elszánt tagja biciklire pattant, és a hőség ellenére is hősiesen letekerte a távot.  (Legtöbbünk azonban valamilyen oknál fogva inkább  busszal tette meg az utat.) Odaérkezésünk után a stúdió ebédlőjében csillapítottuk éhségünket, majd Rómába és New Yorkba látogattunk, ehhez pedig nem kellett más, csak egy rövid séta. De hogyan lehetséges ez? a válasz egyszerű: a forgatásokhoz ugyanis a park külső helyszínei úgy nyújtanak megfelelő helyszínt, hogy szimulált városrészeket építenek. Így könnyedén eljuthattunk New York külvárosának egyik jellegzetes –koszos, kihalt és lepusztult –utcájába. A graffitiktől tarkálló falak közt a Hellboy 2 c. filmet. A modern nagyváros látványa után kész időutazásban volt részünk: becsöppentünk az ókori Rómába. Széles lépcsősor, márványoszlopok, díszes homlokzat, szobrok… csupa olyan dolog, ami a nagymúltú olasz városhoz köthető. Még a gladiátorok harcainak egykori  színterét, a Colosseumot is láthattuk –természetesen kicsinyített változatban. Majd visszatértünk  a jelenkorba, és a park beltéri része felé vettük az irányt. A hatalmas épületben legelőször a filmpark névadójáról, Korda Sándorról tudhattunk meg többet, majd elérkezett kirándulásunk legérdekesebb része: a kiállítás. Nem egy hagyományos  múzeumot kell elképzelni, amelyben a „mindent a szemnek, semmit a kéznek” szabály uralkodik szigorúan: a látogató kipróbálhatott egyes, a filmnézéssel kapcsolatos filmtrükkökkel, miközben megismerkedett a kamerák, felvételek és forgatások világával. Még ismert filmek jelmezeit is láthettuk! Itt kiderült, hogyan válhat valakiből óriás vagy testetlen motoros, és milyen érzés lezuhanni egy tömbház tetejéről. Miután végignéztük a kiállítást –ami szerintem mindannyiunknak tetszett- elindultunk haza. A filmmúzeum sötétje után nehéz volt megszokni a kinti vakító napsütést, hiszen mindvégig gyönyörű időnk volt. a biciklisek járgányaikra pattantak, és elindultak a hosszú úton, míg a csapat elkényelmesedett fele –járgányommal együtt- utazott haza. Összességében egy nagyon kellemes kiránduláson vettünk részt. Szép hely, érdekes programok, baráti légkör –úgy gondolom, hogy mindenki egy jó emlékkel gazdagabban azon a péntek délutánon. És megérte azért a három óráért, lemaradtunk a suliban!

Szili Enikő